Idén is megünnepelték a magyar tudomány napját

November 9-én, pénteken a Partiumi Keresztény Egyetemen második alkalommal rendezték meg a Partiumi Magyar Tudomány Napja elnevezésű rendezvényt, amely ezúttal a Határtalan Tudomány – Térségi együttműködés a magyar tudományos kutatásban alcímet viselte.

http://www.erdon.ro/iden-is-megunnepeltek-a-magyar-tudomany-napjat/4046917

Az egész napos konferenciát péntek délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg, amelyen a szervező intézmények képviselői szólaltak fel. A moderátor szerepét dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének alapító igazgatója töltötte be, az ünnepi beszédek sorát Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora nyitotta meg, aki elmondta: az egyetem épít és építeni akar helyben és régióban, ezt a küldetést vállalta fel. „Isten földi alkotó- és munkatársaivá akkor válhatunk, ha pontosan tudjuk azt, hogy hol, mikor és kire nézve kaptunk mandátumot a legmagasabb szintű életaktivitás megvalósítására. (…) Istennek terve van a világmindenséggel, a világrend helyreállítására, és ebben pedig nekünk is személyre szabott feladatunk van, itt és ma. Ma, amikor erőszakosan reánk erőltetnek egy meglehetősen új, kaotikus világrendet. És feladatunk is van itt helyben, a régióban, a Partiumban, ahol felelősségünk tudatában értelmes és korszerű válaszokat kell adnunk a történelmi helyzet kihívásaira és konkrét funkcionalitást a megfogalmazott gondolatoknak” – mondta el beszédében, amit Széchényi imájával zárta.

Dr. Fleisz János, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke a magyar tudomány napja partiumi megünneplésének múltjára tért ki, elmondva, hogy a szélesebb értelemben vett Erdély területén legelőször Nagyváradon ünnepelték meg a jeles napot, 2000. november 3-án, ám hat év elteltével abbamaradt. 2015-ben létrejött a Partiumi Területi Kutatások Intézete, amely tudatosan felvállalta a regionális kutatást, így 2016-ban megrendezték az első Partium-konferenciát, majd 2017-ben a Sapientia Varadiensis Alapítvánnyal és több társszervezővel közösen megrendezték az első magyar tudomány napi konferenciát. Ekkor kezdeményezték a Partiumi Regionális Munkabizottság létrehozását, amelynek megalakulása jelenleg folyamatban van. Felismerték: ahhoz, hogy a Partiumban kibontakozhasson a regionális tudományművelés, intézményépítés, szükség van a magyar tudomány központi és regionális intézményeinek támogatására, a velük való kapcsolatok kiépítésére. A tavalyi sikeres újrakezdés folytatásra buzdított, és szeretnék, hogy az idénre jelentősen kibővült rendezvény megtalálná állandósuló formáját – emelte ki Fleisz János.

Szilágyi Ferenc a Partiumi Területi Kutatások Intézetének nevében köszöntötte a résztvevőket, a konferenciát támogató intézmények képviselőit, majd röviden ismertette a Partium-konferencia történetét. A konferenciát Csengerben szervezték meg először, azzal a céllal, hogy összegyűjtsék azokat a kutatókat, akiknek munkássága valamilyen módon kapcsolódik a régióhoz. Első alkalommal két szekcióban zajlottak az előadások, ez tavaly három szekcióra bővült, idén pedig már öt szekciót szerveztek, de nemcsak a szakosztályok, hanem a résztvevők száma is növekedett.

Morvai Tünde, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának osztályvezetője a bizottság elmúlt egy évét ismertette, megemlítve, hogy céljuk – ahogy az idei konferencia címe is – határtalan tudomány kialakítása, támogatása. Az elmúlt egy évben így hat új taggal bővült az elnöki bizottság, londoni, berlini, Los Angeles-i, bostoni, New York-i szervezetek is csatlakoztak. Megalakult továbbá az MTA Amerikai Bizottsága is. A Domus-programon belül határon túli kutatókat támogatnak, akár nemzetközi konferenciákon való részvételét érintően is. Ismertetését zárva végül eredményes konferenciázást kívánt a résztvevőknek.

A továbbiak Törő Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja szólalt fel, aki elmondta: örvend annak, hogy a pár héttel ezelőtt megkötött formális együttműködés nemcsak szándék maradt, hanem tettek is követték, ugyanis a budapesti egyetem első alkalommal csatlakozott be a konferencia szervezésébe.

Melan Karolina, a csengeri O’sváth-ház gyűjteményvezetője a létesítmény történetét ismertette röviden, a kutatóhelyként szolgáló könyvtár olvasóterme az első Partium-konferenciának adott helyszínt, de a későbbiekben a rendezvény kinőtte azt, így azt az elmúlt két évben a PKE-n rendezték meg.

Megnyitó előadások

A konferenciát a továbbiakban három plenáris előadás nyitotta meg: dr. Néda Zoltán akadémikus, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke a bizottság tevékenységét, jelenlegi és jövőbeni programjait mutatta be, amelyek között szerepel többek között az áltudománnyal szembeni közdelem, a tanárok motiválása, presztízsüknek emelése, interaktív műhelyek kialakítása, fiatal kutatók támogatása. Dr. Kovács András akadémikus, a kolozsvári BBTE tanára a váradi fejedelmi palotáról és annak „rokonairól” tartott előadást, kitérve az olaszországi és az Erdély területén fellelhető hasonló építményekre. Dr. Gál Zoltán, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke Kelet-Közép-Európa modernizációs lejtőn? Gazdasági törésvonalak a régióban címmel tartott előadást, ami elsősorban gazdasági szempontból világított rá az aktuális helyzetre. Többek között arra a következtetésre hívta fel a figyelmet, hogy azok az országok versenyképesek a világgazdaságban, amelyeknek saját multinacionális vállalataik vannak.

Öt szekció

A délután folyamán párhuzamosan öt szekcióban zajlottak az előadások: regionális tudományi szekció, történelemtudományi és honismereti szekció, nyelv- és irodalomtudományi szekció, közgazdaságtudomány és jogtudomány, illetve társadalomtudomány és pedagógia szekciókban. Így az előadások is széleskörűek voltak, Bartha Krisztina például a kétnyelvű gyermekek spontán beszédének vizsgálatáról, egy nagyváradi kutatás eredményeiről számolt be, amely során az elemi osztályos, magyar, illetve román tagozatos, magyar, valamint vegyes házasságból származó gyerekek beszédét vizsgálta megakadás, kódváltás szempontjából. Ozsváth Edina-Krisztina a Garasos-híd szerelemlakatjairól tartott előadást néprajzi szempontból. Kecse Gabriella a honismereti szekcióban Tájházak és kiállítóhelyek a Berettyó völgyében címmel tartott előadást, Fleisz János a Partium régió kutatásának kérdéseiről, problémáiról és lehetőségeiről értekezett. Pásztor Rita a felnőttképzésről tartott előadást Humánerőforrás fejlesztése Bihardiószegen címmel.

Staféta

A konferencia délelőttjén a Staféta tanulmánykötet átadására is sor került, amit immár harmadik alkalommal adnak ki, és ami publikációs lehetőséget biztosít nemcsak a PKE hallgatói számára, hanem más felsőoktatási intézmények hallgatóinak is. Az ünnepi alkalmon Debrenti Edith mondott beszédet, kiemelve, hogy megannyi kutatási téma, titok vesz körül minket, lenyűgöző például a méhek tánca is, amelyik egy kommunikációs forma. Hasonló kommunikációs forma a Staféta is, amely kapcsolatot teremt, visszajelzést ad a befektetett munkáról, témavezetőnek, hallgatóknak így egyaránt fontos.

János Piroska

kép 1 of 27 kép 2 of 27 kép 3 of 27 kép 4 of 27 kép 5 of 27 kép 6 of 27 kép 7 of 27 kép 8 of 27 kép 9 of 27 kép 10 of 27 kép 11 of 27 kép 12 of 27 kép 13 of 27 kép 14 of 27 kép 15 of 27 kép 16 of 27 kép 17 of 27 kép 18 of 27 kép 19 of 27 kép 20 of 27 kép 21 of 27 kép 22 of 27 kép 23 of 27 kép 24 of 27 kép 25 of 27 kép 26 of 27 kép 27 of 27